Mi a pszichés probléma?

Vannak korlátaim. Nem tudok 30 km/órás sebességgel futni. Edzhetek, elérhetem. Nem tudok hegedülni. Megtanulhatok. Nem tudok a főnököm szemébe nézni és bevallani a hibáimat. Ilyenkor mit kell tennem?

Elindulok, visszafordulok. Elindulok, séta közben megjelennek a gondolatok: jó lenne visszafordulni. Megérkezem. Beszélgetünk az aktuális teendőkről, érzem itt az idő, belekezdenék a vallomásba, nem jönnek a szavak, a főnök témát vált. Halad az idő, nem kezdek bele. Távozom, elmulasztottam a lehetőséget.

Cselekedni akarok, mégsem vagyok rá képes. Korlátokba ütközöm. A pszichés probléma olyan korlát, amely nem köthető fizikai hiányossághoz.

A pszichés probléma olyan nem testi hiányossághoz, vagy nem erőforrás hiányhoz (pl. idő, pénz, információ, stb.) köthető korlátozó tényező, amely a gondolkodásunkra, kommunikációnkra és cselekvésünkre van hatással.

Pszichés probléma
következménye, ha:

nem tudom rávenni magam az edzésre,
nem tudom elmondani a nehézségeimet a páromnak,
nem tudok továbblépni a munkahelyemről. Mert: bizonytalan vagyok, úgysem sikerülne, biztosan rosszabb lesz, nem akarok csalódást okozni a munkatársaimnak.

Nem pszichés probléma
következménye, ha:

nem tudok lefutni egy maratont,
adott pillanatban nincs lehetőségem valakivel kommunikálni (pl.: telefonon),
nem jelentkezek egy állásra, mert nincs információm arról, hogy meghirdették.
András 29 éves, multinál dolgozik. András problémája, hogy nehezen vagy nem vállal konfliktusokat. Ez abban korlátozza Andrást, hogy nem tudja képviselni magát a megbeszéléseken, nem szerez érvényt az ötleteinek.

Hogyan jelenik meg a problémád?

Nem tudsz a területről tisztán, nyíltan, őszintén kommunikálni, röviden, tömören kifejezni magadat.
Amikor Andrást megkérdezik, mi volt a megbeszélésen, elmondja, hogy nem volt alkalmas az időpont az ötletének a felvetésére, mert Gábor fáradt volt, sietni kellett, mert Ritának dolga volt. A következő alkalom jobb lesz erre a célra. A projekt eljut abba a fázisba, amikor már tényleg van értelme beszélni az ötleteiről. Igazából nem is lett volna jó, ha most beszélünk róla, mert meg kell várni a külföldi partner véleményét.
Nem tudsz valamit megtenni, létrehozni egy szituációt. Kerülöd a helyzeteket, ahol felszínre kerülhet a probléma.
András nem hív össze meetinget, vagy nem írja le részletesen emailben a felvetéseit. Fél a visszajelzésektől, hogy mit fognak gondolni róla, ha az ötlet rossz.
András és Kriszti sétálgat, amikor Gábor megjelenik és ebédelni hívja őket. Az ebéd lehetőség Gáborral megosztani a gondolatokat, de András azt jelzi, hogy most nem éhes.
Sok erőforrást áldozol a témakörre, mégsem érsz el haladást. Az erőforrást a témakör magyarázására, kikerülésére fordítod.
András hosszú perceken át tervezgeti, hogyan fog megszólalni a következő találkozón. Elemez, mi lenne jó, mi lenne rossz, kivel kell először beszélni, ő vajon támogatni fog? Mi történik, ha elutasító lesz?
András beszélgetéseket folytat, hogy miért rossz a megbeszélések struktúrája, hogyan korlátozzák a vélemény nyilvánítást, a cég egyébként sem befogadó, úgy sem fog sikerülni. A felső vezetésnek kellene változnia, akkor minden jobb lenne.

A pszichés probléma olyan pszichés mechanizmus, amely korlátoz minket.
Emberként sok pszichés mechanizmussal rendelkezünk. Egy mechanizmusra akkor kezdünk problémaként tekinteni, ha korlátozó hatását megtapasztaljuk.

A korlátozás folyamatos megtapasztalásával jelenik meg a változás igénye.

Ez paradigmaváltás.
A korlát megtapasztalása lehetővé teszi a korlát feloldását. A kifogások és magyarázkodás helyét átveheti az önmagunkra fordított munka. Az eddig elherdált erőforrásokat a fejlődés szolgálatára csoportosíthatjuk.

A személyiségfejlődés a korlátok felismeréséből és feloldásából álló hosszú folyamat. Ha van ismert pszichés problémád, akkor minden adott a fejlődés útjára lépéshez.

Kíváncsi vagy mi a probléma feloldás folyamata?
Ebben a cikkünkben kifejtettük.

Tedd meg az első lépést!

Jelentkezz feltáró beszélgetésünkre. Minden információt megtalálsz az alábbi gombra kattintva.